Térbeli jégkörmök, alumínium-körmökkel

Körömlakkal nem biztos, hogy sikeres lehet a próbálkozás, de gél-lakkal már jobbak az esélyeid (az eredeti technikát műkörömépítő zselével találták ki). Mielőtt nekilátsz, készíts kézhez egy darab nejlonzacskót, lehetőleg a „zörgős” fajtából mert az jobban gyűrődik és meg is tartja a gyűrődéseit.

Kenj a körömre egy réteg átlátszó lakkzselét, majd az alaposan összegyűrt nejlondarabot kissé húzd szét (de ne simítsd ki!), és helyezd a köröm tetejére. A széleket (a körömágy mentén) rózsafa pálcával nyomkodd be, és fölülről is lapogasd meg kicsit, hogy a nejlon gyűrődéseibe benyomódjon a lakkzselé. Tedd lámpa alá, de a teljes köttetésnél egy picit rövidebb időre.

Óvatosan húzd le róla a nejlont, majd köttesd még egy picit, hogy teljesen kemény legyen. Ha bármilyen kiálló, nem odavaló élt vagy foncsort találsz, csipesszel, csípőfogóval csippentsd le, vagy reszelgesd meg kicsit.

Ha az elkészült alapot fémszínnel kened le, olyan lesz, mintha egy megfolyt nikkel csepp lenne (nikkel), vagy alufóliadarab lenne rajta (alumínium), esetleg aranyrög (arany) vagy bronztartalmú meteorit (bronz).

Hagyhatod natúr áttetszőn, de akkor érdemes lekenni egy réteg magas fényű fedőlakkal, a felületi egyenetlenségek eltüntetése végett. Ha jég/zúzmara felületként szeretnéd befejezni, kend le fehérrel, világoskékkel, sötétkékkel vagy egymásba áttűnő, ombre jellegű festést is készíthetsz.

Akit zavar a felület érdessége, tehet rá egy vastag lezáró réteget (ezt csak akkor lehet, ha színeztük a felületet, különben a rücskös, jégszilánkos felület eltűnne), színtelen zselével. Ilyenkor a külső részét köttetés után érdemes finoman, de alaposan felpolírozni, hogy szép egyenletes legyen és mélységében is kiadja a „mélyben” levő díszítést, izgalmas felületet.