Körömreszelési technikák

Szakemberek javasolják, hogy vegyük fel azt a szokást, hogy 2-3 naponta, nagyon finom felületű reszelővel könnyedén végigpolírozzuk a körmök végét. Ezzel lassítjuk a növekedést valamint a napi sérüléseket csökkenthetjük-eltüntetjük, és így megelőzhetjük a körmök beszakadását vagy letörését.

Milyen reszelőt válasszunk? A körömreszelő egyik legnagyobb hibája, hogy a használat során (a surlódás miatt) felforrósodik, és ezzel tönkreteszi (szálassá teszi) a körömvégeket, ami mind a lemezes szétválás, mind a beszakadás esélyesebb lesz. Emiatt érdemes olyan anyagból való reszelőt választani, ami jól elvezeti a dörzsölt felületről a hőt, mint pl. természetes üveg vagy kerámia. Kiválóak a műkörmösöknél sokszor látott több oldalú bufferek is, amelyek papírból vagy valamilyen szivacs alapra ragasztott dörzsfelülettel készülnek.

A kép csak illusztráció

Fontos, hogy a reszelő ergonomikus legyen, mind a kialakítását, mind a fogását illetően. Így kényelmesen hozzáférünk minden sarokhoz, és nehezen elérhető helyhez, minden irányból a megfelelő erőt tudjuk kifejteni, de nem okozunk magunknak sérülést, vagy nem tesszük tönkre a formát, azzal, hogy kicsúszik a kezünkből az eszköz.

Miről ne felejtkezzünk el körömreszeléskor? Érdemes a reszelőt időről időre fertőtleníteni. Ha csak mi használjuk, elég ritkábban, egy körömszalonban azonban minden vendég után elmaradhatatlan lépés.
Soha ne olajozzuk a körmöt vagy krémezzük a kezünket körömreszelés előtt. A krémes kézből kicsúszik a reszelő, és az olajos körömfelület, hasonlóan a vízben kiázotthoz, könnyen rojtosodik. Az olajjal keveredett körömpor eltömíti a reszelő pórusait és rontja a hatékonyságát, továbbá nehéz eltávolítani.
Általában javasolt egy irányban (a szélek felől a tengelyvonal felé tartó mozdulattal) reszelni. Egyrészt ez követi a szálak irányát, másrészt lelassítja a mozdulataikat annyira, hogy a forrósodás esélye tovább csökkenjen.