A körömfestés szeretetétől a körömmániáig
Jó ideje írom már ezt a blogot ahhoz, hogy számtalan tapasztalatom legyen arról hogy milyenek a nők, akiket érdekel a manikűr, a körömfestés és a lakkok világa
Természetesen én magam is rabja vagyok a színeknek és a mintáknak, de megnyugodhattam ez idő alatt, hogy „semmi komoly”, ez még nem kóros.
Aki festeni kezdi a körmeit, nyilván a legegyszerűbb dolgokra vágyik – már legalábbis addig, amíg kissé meg nem ügyesedik a keze és ki nem ismeri a módszereket – de ahogy telik-múlik az idő, és persze megtalálja a megfelelő forrásokat, úgy kapja el az embert a hév az új és innovatív színárnyalatok, az eddig ismeretlen felületi struktúrák kipróbálására, a legújabb otthoni körömfestési eljárás kipróbálására, vagy éppen arra, hogy elrohanjon egy körömszalonba és megcsináltassa magának a frissen talált „szívszerelem” mintát
Lassan borít el a lelkesedés, majd szépen lassan egyre fogékonyabbak leszünk színekre, színárnyalatokra, már nyomon követjük a trendszíneket. Idővel meg tudjuk különböztetni az egyes gyártók színpalettáját, sőt vitatkozni tudunk arról, hogy ennek az orgonalila lakkja mennyivel élőbb színt ad, mint a másiké. Fenyegetővé akkor válik a helyzet, ha már rendszeresen olvasni kezdjük a gyártók katalógusait, sőt már nem a frisseket böngésszük, hanem a következő szezonra valót, és akkor már elkezdhetjük vakarni a fejünket, ha tűkön ülve várjuk, hogy elérhető legyen a kiválasztott új árnyalat.
Régen – amikor még csak a színárnyalatok kaptak helyet a gyártói palettán – talán még kevesebb gond volt azzal, ha valaki „mániákussá” vált ezen a területen. Manapság a számtalan felületi hatással (metál, gyöngyház, színváltó, matt), struktúrával, különleges eljárással megfejelve még többet és többet akar a szenvedélyes lakkimádó.
