A köröm jelentése és szerepe a testszimbolikában 2.

Vegyük sorra ezen életterületek paramétereit: Tényleg ennyire harcolni kell? Valóban kell nekünk az, amit ilyen nehéz megtartani? Miben rejlenek a helyzet nehézségei és miért kell ennyit küzdenünk? Hol az ellenállás? Nem lehet, hogy magunkkal harcolunk?

A körömrágás nem csak gyermekeknél jellemző, sok felnőtt van, aki évek-évtizedek óta küzd ezzel a rossz szokással. A tiltás és akadályozás, a megszégyenítés a legrosszabb út, hiszen valószínűleg a probléma gyökere eleve az önelfogadás hiányába nyúlik le. A félelemből elfojtott agresszió, az indulatok megélésével kapcsolatos bizonytalanság készteti arra az embert, hogy az agresszió eszközét el akarja tüntetni, azaz tövig, vagy még tovább rágja a körmeit. Ilyen esetekben sokat tud segíteni, ha módot találunk az agresszió „legális” kiélésére: válasszunk olyan sportot, amelyet erőből, mindent bevetve kell csinálni, fordítsuk az agressziót egészséges versengésbe, éljük ki küzdősportok révén.

A kép csak illusztráció

Ha a körömágyunkkal van probléma (beszakad, sebesedik, rágjuk, tépkedjük stb.), érdemes körbejárnunk a saját agressziónkhoz való viszonyunkat. Van-e valami az életünkben, ami „szúr”, „piszkál”, irritál, fenyeget? Van-e valaki a környezetünkben, aki ellen szívesen alkalmaznánk agressziót, de el kell fojtanunk? Ha valahol ellenállásba ütközünk, nehézségünk támad vagy konfliktusunk alakul ki, az miért az agressziónkat hívja elő? Nem lehet, hogy a saját hozzáállásunkon kellene változtatni?

Nagy általánosságban elmondható, hogy a köröm- és körömágyproblémák esetében az agresszió témáját érdemes körbejárni az életünkben. A legfontosabb, hogy ez a társadalmi közegben negatívnak tekintett tulajdonság ne kerüljön elfojtásra, mert abban az esetben forrong, mint egy kukta és akkor tör a felszínre, amikor nem várnánk. Igyekezzünk integrálni ezt a tulajdonságunkat és fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk.
Igyekezzünk megbékélni a természetünkkel és a temperamentumunkkal, és finom, szeretetteljes megközelítéssel uralkodjunk szélsőséges vonásainkon.