Mindent a műszempillákról, csak szép sorjában
A sminket – különösen az esti vagy alkalmi változatokat – kiválóan kiegészítheti egy műszempilla, főleg, ha elégedetlenek vagyunk a saját pilláinkkal. Műszempillát már évtizedek óta gyártanak, de amíg régen a túlzott smink és az igénytelen, erőszakolt szépség szimbóluma volt, a rendkívüli innovációnak köszönhetően olyan széles a választék, hogy az igazán visszafogott ízlésűek is bátran szemezgethetnek belőle.
Ha úgy döntünk, hogy a megjelenésünket műszempillákkal turbózzuk fel, először is azt kell eldöntenünk, hogy állandó viseletre vagy csak alkalmi trükkre van szükségünk. A tartós műszempilla hosszú hetekig lesz a társunk egy szakszerű felrakás/építés után, míg az alkalmi viseletet akár otthon is elkészíthetjük és a smink eltávolítása során érzékeny búcsút is veszünk tőle.
Nézzük először az otthon is alkalmazható változatot, hiszen ennek használatához a Moonbasa webáruházban is magas minőségű termékeket találhatsz.
Tincses vagy soros?
Az alkalmi szempilláknak felépítésüket tekintve két fajtája van. A soros szempilla esetében egy szálra felfűzött komplett szempillasort találunk. Ebben az esetben a szempillák együtt mozdulnak, így a felrakás, ha nem is egy mozdulattal, de egyszerre történik egy szemen. A soros szempilla jellemzője, hogy többnyire egyforma hosszú szálakból áll és a sűrűsége is előre meghatározott, azon utólag már nem tudunk változtatni.
A tincses szempilla vásárlásakor, ahogy a neve is mutatja, a csomagban pár szálból álló pilla-tincseket találunk. Ezeket egyenként kell felragasztanunk a saját szempilláink közé. A tincses műszempilla behozhatatlan előnye a sorossal szemben, hogy ha kedvünk tartja eltérő hosszú tincseket is használhatunk egy szemhéjon belül (általában úgy szokták, hogy a külső szélre hosszabbakat és ahogy haladunk a szemzug felé, a pillák úgy rövidülnek). A másik előny pedig, hogy a tincsest olyan sűrűn rakjuk, ahogy a kedvünk tartja, sőt akár utólag is illeszthetünk be plusz tincseket, ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel.
Ugyanakkor a tincses szempillasor felrakása tagadhatatlanul macerásabb, gyakorlást igényel.
A szempillaívekről
Ha úgy döntünk, hogy boltban vagy webshopon vásárolunk műszempillát, az első ami fel fog tűnni (természetesen a típusa, vagyis hogy soros vagy tincses, mellett) hogy minden csomagoláson meg van adva az ív típusa. Vagyis az a jó hír, hogy nem csak egyféle – a korábbiakban meglehetősen természetellenes – típusból választhatunk, hanem saját pilláinkhoz mérten és az elérni kívánt perspektivikus látványnak megfelelően akár tíz -féle ív közül is választhatunk. Nézzük melyek ezek!
Az I-ív a legegyenesebb, majd utána jön a J-, B-, C-, CC-, D-, és a DD-ív. Ezek egyre inkább visszahajlanak, vagy divatos kifejezéssel élve egyre inkább lifting hatást keltenek. A legtermészetesebb hatást az I- és J-ívekkel érhetjük el, itt elsősorban a saját pillák jellegzetes alakja számít. Akiknek nagyon egyenes a pillája, nem érdemes a görbébbik J-vel kísérletezni, mert álmosnak fognak tűnni a szemeik. Az I- és J-ívű műszempilla arra szolgál, hogy kissé sűrűbbé és hosszabbá tegye a meglévő szempillasort, vagy javítsuk vele a hiányosságokat, nem különösebben látványos.
A B-ív annyiban különbözik a J-től, hogy a tövénél nem egyenes (J-nek csak a vége hajlik), hanem az egész szál ívelt. Ennek a felhelyezése már látványos dúsítást és hosszabbítást eredményez, azonban egyenes természetes pillák esetén vigyázzunk, nehogy eredményként szomorú szemeket kapjunk.
A C-ív alakja megegyezik a B-vel, abban a tekintetben, hogy nincs egyenes része. Az íve lendületesebb, így látványos eredményt érhetünk el vele, nyitja a tekintetet. A CC-ív még jobban görbül, de még nem annyira mint a D. Vonzó tekintetet eredményez drámai hatás nélkül.
A D- és DD-ív még tovább fokozza a görbületet, itt már akkor is feltűnő lesz, hogy nem természetes a szempillák ívelése, ha nem rakjuk nagyon sűrűn. Lencsibabaszem az eredmény, és vigyázni kell arra is, hogy ha túl nagy a különbség a természetes pillák íve és a műszempilla alakja között, akkor a ragasztás nem lesz tartós. A DD-ív mélyen ülő szemek esetében és olyan szemformánál, amelynél a fölső szemhéj nyitott állapotban teljesen eltűnik (ázsiai szemek), zavaró lehet, hogy a visszahajló szempilla hozzáér a szemöldök alatti bőrfelülethez.
Az L- és L+-ív formája ránézésre furcsának tűnhet, hiszen igazából nem íves, hanem középtájon megtörik. Egész pontosan egyenesen indul, majd kb. a szál egyharmadánál tompaszögben felfelé fordul. Ez a fajta „ív” nagyon jól illik az amúgy egyenes pillájú szemekre és megoldást jelent a DD-ívnél említett problémára, hiszen nem hajlik vissza a vége a szem felé.
A folytatásért kattints ide! >>
Nézzük először az otthon is alkalmazható változatot, hiszen ennek használatához a Moonbasa webáruházban is magas minőségű termékeket találhatsz.
Tincses vagy soros?
Az alkalmi szempilláknak felépítésüket tekintve két fajtája van. A soros szempilla esetében egy szálra felfűzött komplett szempillasort találunk. Ebben az esetben a szempillák együtt mozdulnak, így a felrakás, ha nem is egy mozdulattal, de egyszerre történik egy szemen. A soros szempilla jellemzője, hogy többnyire egyforma hosszú szálakból áll és a sűrűsége is előre meghatározott, azon utólag már nem tudunk változtatni.
A tincses szempilla vásárlásakor, ahogy a neve is mutatja, a csomagban pár szálból álló pilla-tincseket találunk. Ezeket egyenként kell felragasztanunk a saját szempilláink közé. A tincses műszempilla behozhatatlan előnye a sorossal szemben, hogy ha kedvünk tartja eltérő hosszú tincseket is használhatunk egy szemhéjon belül (általában úgy szokták, hogy a külső szélre hosszabbakat és ahogy haladunk a szemzug felé, a pillák úgy rövidülnek). A másik előny pedig, hogy a tincsest olyan sűrűn rakjuk, ahogy a kedvünk tartja, sőt akár utólag is illeszthetünk be plusz tincseket, ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel.
Ugyanakkor a tincses szempillasor felrakása tagadhatatlanul macerásabb, gyakorlást igényel.
A szempillaívekről
Ha úgy döntünk, hogy boltban vagy webshopon vásárolunk műszempillát, az első ami fel fog tűnni (természetesen a típusa, vagyis hogy soros vagy tincses, mellett) hogy minden csomagoláson meg van adva az ív típusa. Vagyis az a jó hír, hogy nem csak egyféle – a korábbiakban meglehetősen természetellenes – típusból választhatunk, hanem saját pilláinkhoz mérten és az elérni kívánt perspektivikus látványnak megfelelően akár tíz -féle ív közül is választhatunk. Nézzük melyek ezek!
Az I-ív a legegyenesebb, majd utána jön a J-, B-, C-, CC-, D-, és a DD-ív. Ezek egyre inkább visszahajlanak, vagy divatos kifejezéssel élve egyre inkább lifting hatást keltenek. A legtermészetesebb hatást az I- és J-ívekkel érhetjük el, itt elsősorban a saját pillák jellegzetes alakja számít. Akiknek nagyon egyenes a pillája, nem érdemes a görbébbik J-vel kísérletezni, mert álmosnak fognak tűnni a szemeik. Az I- és J-ívű műszempilla arra szolgál, hogy kissé sűrűbbé és hosszabbá tegye a meglévő szempillasort, vagy javítsuk vele a hiányosságokat, nem különösebben látványos.
A B-ív annyiban különbözik a J-től, hogy a tövénél nem egyenes (J-nek csak a vége hajlik), hanem az egész szál ívelt. Ennek a felhelyezése már látványos dúsítást és hosszabbítást eredményez, azonban egyenes természetes pillák esetén vigyázzunk, nehogy eredményként szomorú szemeket kapjunk.A C-ív alakja megegyezik a B-vel, abban a tekintetben, hogy nincs egyenes része. Az íve lendületesebb, így látványos eredményt érhetünk el vele, nyitja a tekintetet. A CC-ív még jobban görbül, de még nem annyira mint a D. Vonzó tekintetet eredményez drámai hatás nélkül.
A D- és DD-ív még tovább fokozza a görbületet, itt már akkor is feltűnő lesz, hogy nem természetes a szempillák ívelése, ha nem rakjuk nagyon sűrűn. Lencsibabaszem az eredmény, és vigyázni kell arra is, hogy ha túl nagy a különbség a természetes pillák íve és a műszempilla alakja között, akkor a ragasztás nem lesz tartós. A DD-ív mélyen ülő szemek esetében és olyan szemformánál, amelynél a fölső szemhéj nyitott állapotban teljesen eltűnik (ázsiai szemek), zavaró lehet, hogy a visszahajló szempilla hozzáér a szemöldök alatti bőrfelülethez.
Az L- és L+-ív formája ránézésre furcsának tűnhet, hiszen igazából nem íves, hanem középtájon megtörik. Egész pontosan egyenesen indul, majd kb. a szál egyharmadánál tompaszögben felfelé fordul. Ez a fajta „ív” nagyon jól illik az amúgy egyenes pillájú szemekre és megoldást jelent a DD-ívnél említett problémára, hiszen nem hajlik vissza a vége a szem felé.
A folytatásért kattints ide! >>
